Tájékoztató

A felsőoktatás-pedagógiai szakirány

Tájékoztató anyag

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának azok a hallgatói, akik a neveléstudományi mesterképzési szakra nyertek felvételt, többféle szakirány között választhatnak. A választott területnek megfelelő szaktárgyak oktatása a kétéves képzés második szemeszterében kezdődik, így a szakirány megválasztásának az első szemeszter folyamán már meg kell történnie. E tájékoztató anyag célja ennek a hallgatói döntésnek a segítése.

A felsőoktatási rendszerek az elmúlt két évtizedben látványos fejlődésen mentek keresztül. A felsőoktatásban tanulók száma az OECD adatai szerint 1991 és 2004 között, a világ egészét tekintve, több mint évi 5%-kal bővült. Magyarországon a kilencvenes években négyszeresére nőtt a hallgatók létszáma. A felsőoktatás ma is táguló rendszerében a fejlett országokban szakemberek tízezrei, estenként több százezren dolgoznak oktatóként, kutatóként vagy a legkülönbözőbb szolgáltatások szervezőiként. Sokan végeznek munkát a felsőoktatást célzó fejlesztési programokban és az e területre specializálódott, például a felvételi rendszert, a munka világába történő belépést vagy a minőség megőrzését és fejlesztését támogató szervezetekben és egyéb területeken. E szakirány azok számára lehet elsősorban vonzó, akiket érdekel a felsőoktatás változatos világa, vagy akik a felsőoktatásban folyó kutatást és oktatást támogató szervezetekben szeretnének munkát találni.

Noha e szakirány célja elsősorban a felsőoktatásban végzett munkára, a felsőoktatás fejlesztésére és kutatására történő felkészítés, a képzési program maximálisan nyitott a felnőttoktatás és az egész életen át tartó tanulás problémavilága felé. Így a szakirány vonzó lehet azoknak a hallgatóknak is, akik a felnőttoktatás iránt érdeklődnek.

A szakirány céljai

A felsőoktatás-pedagógia szakirány célja az, hogy az itt végzett hallgatók alkalmassá váljanak az alábbiakra:

  • A felsőoktatási területén egyszerűbb kutatások, vizsgálatok, értékelések elvégzésére; e területen tanácsadói munka végzésére
  • a felsőoktatási intézmények oktatási stratégiáinak pedagógiai megalapozására, előkészítésére
  • a felsőoktatást támogató szolgáltatások szervezésére
  • a felsőoktatás területén zajló fejlesztések tervezésére, támogatására és értékelésére, különös tekintettel az alábbiakra
  • a felsőoktatásban tanulók egyéni tanulási útjainak segítése, tanulmányi tanácsadás,
  • az oktatók pedagógiai tevékenységének támogatása, tanulásszervezéssel kapcsolatos esetmegbeszélések vezetése, a tanulásszervezést érintő tanácsadás,
  • a felsőoktatási tantervek, programok, tanulási környezetek tervezése, fejlesztése és ennek elősegítése érdekében projektek megszervezése,
  • a felsőoktatás szervezeti, pedagógiai kultúrájának fejlesztése;
  • felsőoktatási szervezési, vezetési, minőségbiztosítási feladatok támogatása
  • a felsőoktatás területén eredményes oktatásra (előadások tartására, szemináriumok, gyakorlatok vezetésére, projektek szervezésére stb., ezek pedagógiailag hatékony értékelésére) és a saját oktatási tevékenységük elemzésére, fejlesztésére;
  • a fejlesztendő kompetenciák birtokában a felnőttoktatásban egyéb hasonló jellegű tevékenységek ellátására.

A képzés célja, hogy szakirányt végzett hallgatók megszerzett kompetenciáikat a felsőoktatás, valamint a felnőttoktatás bizonyos területén a legkülönbözőbb munkakörökben hasznosíthassák, így például a képzési programok tervezésével és értékelésével foglalkozó szakértőként, az ágazatra specializálódott oktatásügyi elemzőként és tanácsadóként, oktatásfejlesztési programok szervezőjeként, felsőoktatási pedagógiai fejlesztőként, tanulmányi és hallgatói ügyekkel foglalkozó munkakörök betöltőjeként és általában a felsőoktatásban vagy felnőttoktatásban dolgozó oktatóként.

A képzésben érdekeltek köre

A felsőoktatás-pedagógiai szakirány a neveléstudományi mesterszintű képzés része. Az e szakirányt választó hallgatók sokféle körből kerülhetnek ki, e képzésben heterogén hallgatói körrel számolunk.

A szakirányt választók között lehetnek olyanok, akik az alapképzésből kilépve szeretnének rögtön mesterszintű végzettséget szerezni, de lehetnek olyanok is, akik akár korábban megszerzett mesterszintű végzettség birtokában, akár e nélkül már munkában töltöttek bizonyos időt. Lehetnek olyanok, akiket elsősorban a neveléstudomány érdekel, és ezen belül érdeklődnek kiemelten a felsőoktatás iránt, de lehetnek olyanok is, akiket elsősorban a felsőoktatás érdekel, és az ehhez a területhez kapcsolódó kompetenciákra a neveléstudományi képzés útján szeretnének szert tenni. Lehetnek a hallgatók között kifejezetten elméleti érdeklődésűek, de lehetnek olyanok is, akiket elsősorban a gyakorlati problémamegoldás érdekel.

A fejlesztendő kompetenciák

A képzés során fejlesztendő kompetenciákat a képzési program tervezői a korábban említett feladatok igényeiből kiindulva határozták meg. Ezek sikeres ellátása érdekében a hallgatónak sokféle kompetenciával, ezen belül ismeretekkel, képességekkel és viselkedésbeli adottságokkal kell rendelkezniük. A szakirányon folyó képzésből kikerülő hallgatókkal szemben e területen az alábbi kompetencia-igények fogalmazhatóak meg:

Ismeretek:

  • Széles körű ismeretekkel és interdiszciplináris tájékozottsággal rendelkezik a felsőoktatás-pedagógiáról, ismeri a hazai és nemzetközi felsőoktatási gyakorlatokat, a főbb kutatási, fejlesztési irányokat.
  • Ismeri a felsőoktatási rendszerek fejlődésének legfontosabb általános összefüggéseit, átfogó tájékozottsággal rendelkezik a felsőoktatás-politika meghatározó nemzetközi trendjeiről
  • Ismeri a felsőoktatás-pedagógiával határos tudományterületek (andragógia, pszichológia, szociológia) a felső- és felnőttoktatás szempontjából releváns eredményeit.
  • Érti a felsőoktatás gyakorlatában megjelenő aktuális kihívásokat, átlátja a felsőoktatás változó intézményrendszerét, tudja értelmezni és kritikusan elemezni a felsőoktatás aktuális nemzetközi és hazai társadalmi, oktatáspolitikai, jogi, gazdasági kontextusát.
  • Ismeri a tapasztalati tanulás, a személyiségfejlesztés segítésének különböző csoportmódszereit.

Képességek:

  • Képes a felső- és felnőttoktatásban a résztvevők tanulási sajátosságainak ismerete alapján a számukra megfelelő képzési feltételek megteremtésére, és egyéni tanulási utjaik megtervezésének segítésére.
  • Képes a felső- és felnőttoktatás tanulási környezetének fejlesztését megtervezni, új képzési formák, szervezeti formák, módszerek, taneszközök, tananyagok helyi szintű fejlesztésének kezdeményezésére, megszervezésére, elkészítésére és értékelésére.
  • A felső- és felnőttoktatás terén, elsősorban a tanulással, tanítással kapcsolatos problémák kapcsán, képes olyan feltáró jellegű kutatást végezni, amely alapján az oktatási, képzési kontextusnak adekvát fejlesztési ötleteket tud megfogalmazni és megoldási javaslatokat kidolgozni.
  • Képes a felsőoktatásban folyó kutatás, fejlesztés megtervezésére, megszervezésére, sikeres projektek vezetésére, szervezésére, a projektben résztvevő oktatók, kutatók team-munkájának támogatására.
  • Képes arra, hogy a legkülönbözőbb oktatásszervezései problémákra kreatív módon és csoporthelyzetben, a szervezeti lehetőségekkel számoló megoldásokat találjon
  • Képes a felső- és felnőttoktatás hallgatói és oktatói számára szervezett szakmai továbbképzések és a pedagógiai képességeket fejlesztő tréningek vezetésére.

Attitűd/magatartás:

  • Elkötelezett a folyamatos szakmai önfejlesztésért, s nyitott az intézmény pedagógiai kultúrájának folyamatos megújulására.
  • Nyitott a felső- és felnőttoktatási innovációkra, s kezdeményező szerepet tud betölteni az oktatás fejlesztésében.
  • Elkötelezett a hallgatók egyéni tanulási sajátosságainak megismerése és fejlesztése, egyéni képességeik maximális kibontakoztatása és önálló tanulási képességeik fejlesztése iránt.
  • Mind az oktatók tanításának, mind a hallgatók tanulásának támogatásában a szakmai, etikai normák szerint jár el.
  • Elkötelezett munkájának folyamatos önelemzése, reflektálása iránt; elfogadja a tréningeken való részvétellel és a vezetéssel járó transzparenciát.

A tanulható tantárgyak

A szakirányhoz kapcsolódó tantárgyak oktatása a négy féléves mesterszintű képzési program második félévében kezdődik el. Ebben a félévben a hallgatók még csak 90 olyan kötelező órán vesznek részt, amelyek a szakirányhoz kapcsolódnak, ami az összes órának mindössze egynegyede. A harmadik félévben már az összes kötelező óraszám 70 százaléka a szakirányhoz kapcsolódik, és ez az arány a negyedik félévben 100 százalékra nő. Az alábbi táblázatban láthatóak a szakirányhoz kapcsolódó tantárgyak kreditértéküknek feltüntetésével, kiegészítve a szakiránytól független elemekkel.


Kurzus Kredit
Ifjúkor és a felnőttkor pszichológiája 2
Tanulás és tanulástámogatás a felsőoktatásban 4
Felső- és felnőttoktatási képzési programok tervezése 4
IKT és e-learning 4
Felsőoktatás-szociológia 2
Intézmény-irányítás 3
Felsőoktatási jog 2
Felsőoktatás-politika 3
Felsőoktatás és tudomány 3
Projektmenedzsment 3
Fejlesztés és stratégiai menedzsment 3
Minőségfejlesztés 3
Csoportmunka és csoportvezetés (fejlesztő tréningek) 6
Szakirány összesen 42

A tanulás módszerei

A felsőoktatás-pedagógia szakirányt választó hallgatóknak a felsőoktatásban megszokott munkaformák (előadás, szeminárium, gyakorlat) mellett, illetve ezek keretei között több területen lehetőségük van érdekes és a tanulást közvetlenül szolgáló gyakorlati feladatok végzésére. Több tantárgyban kell olyan komplex gyakorlati feladatokat megoldaniuk, mint amilyen például egy-egy képzési programnak és a sikeréhez szükséges tanulási környezetnek a megtervezése, egy-egy felsőoktatás-fejlesztési pályázat vagy az ennek alapját képező projekt megtervezése, esettanulmányok készítése sikeres intézményi gyakorlatokról ezek másokkal történő megoszthatása érdekében és hasonlók. Ezeknek az általában team-munkában végzett gyakorlati feladatoknak az eredményeit a hallgatók egyéni portfóliójukban gyűjtik össze, ami nemcsak munkájuknak a tanulmányaik során történő értékelését szolgálja, hanem a diplomaszerzést követő álláskeresés során is hasznos lehet.

Utolsó módosítás: 2015. január